„Túlélőkert” kicsiben és nagyban, 2. rész

A természettel összhangban élve feltöltekezhetünk az éltető elemek (levegő, víz, föld, tűz) energiájából. Nagyszüleink nyomdokaiban járva, az ő példájukat követve ismét a régi, egyszerű és természetes módszereket alkalmazva láthatjuk el szervezetünket az egészséghez szükséges élelmiszerekkel. Mindezt megtehetjük vegyszermentesen, „házi praktikákkal” és a természet bioritmusához alkalmazkodva.

Holdállások

Érdemes figyelemmel kísérni és tudatosan alkalmazni azt a lehetőséget, hogy a Hold két és fél naponként jegyet vált. A jegynek megfelelő házban felveszi az adott hely energiáit és ezt sugározza tovább a Földre. A Holddal való együttműködés hozzásegít egy sikeresebb, természetesebb és harmonikusabb élet kialakításához. A holdciklusok két hetenként váltják egymást: Újhold (Méregtelenítés, 1 napos böjt), növekvő hold (Új kezdetek, táplálás, bőség, gyarapodás, ültetés/vetés), Telihold (Gyógynövények gyűjtése), fogyó hold (Kiteljesedés, majd meghaladás, műtétek, elengedés, tisztítás, fogyás, leszokás, lemosás, levágás, lomtalanítás).

Erről hosszabban ezekben a cikkeben írtunk:

Kos, Bika, Ikrek; Rák,

Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió,

Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak

A betakarítás és a gyűjtés az alábbiak szerint a leghatékonyabb: Általában száraz időben, ideális Teli- illetve fogyó holdkor, leszálló fázisban.

– Gyökér: reggel/este

– Levél: délelőtt

– Virág: napsütésben (de nem délben, ill. hőségben), teljesen kinyílva

– Termés: egész nap (de nem délben, ill. hőségben)

Termesztés, gyűjtés, felhasználás és tartósítás

Az itt található fűszer- és gyógynövények, valamint az egyszerűen termeszthető paprika, paradicsom, futóbab stb. most aktuális vetési szezonja és felhasználása egyszerű útmutatások alapján. Vitaminokban gazdag és pozitív, gyógyító élettani hatásokkal rendelkező, éltető élelmiszerek.

A növény-és a termőtalaj védelme

A kártevők és a gombák (pl. lisztharmat) ellen gyógynövények ültetésével és lemosó permetezéssel (csalán ázalék, feles tej) védekezhetünk. Ahol elszaporodtak a csigák, oda terítsünk bőven frissen vágott csalánt. A földibolhák felbukkanását fahamu kiszórásával és borsmentával akadályozhatjuk meg. Esős időszakokban a növények alsó leveleit érdemes eltávolítani, megelőzve ezzel a gombásodást. A mészben szegény földet összetört tojáshéj elszórásával javíthatjuk fel.

A vakondtúrások finom, morzsalékos földje házi komposzttal elkeverve kitűnő a palánták és a cserepes virágok számára. A kikapált gilisztákat temessük vissza, engedjük, hogy tovább folytassák munkájukat, amely számunkra a jó termőtalajt eredményezi (akárcsak a komposztban). Házunk körül a túlnépesedett hangyakolóniákat levendulával, vagy kávézaccal téríthetjük más utakra. A téli madáretetéssel kertünkbe szokott kis kosztosaink most folyamatos tisztogatással hálálják meg a gondoskodást. Ivó vizükről továbbra is (minden évszakban) gondoskodjunk.

A beporzást végző méheket Facéliával (Mézontófű) csalogathatjuk a portánkra. Ha azonban túl sok az egér, akkor őket bodzával tessékelhetjük ki onnan. A legyek elkerülik a bazsalikomot és a dióleveleket (megszárítva füstölhetünk is vele). A leveleket megkárosító fonalférgeket a büdöske és a körömvirág tartja távol. A gyümölcsfákat életét megkeserítő lisztharmat a tányérúkba ültetett fokhagymával tartható távol. Általános szabály, hogy a beteg részeket mindig távolítsuk el, majd égessük is el (komposztba ne kerüljön).

Óvjunk minden élőlényt, mindegyiknek fontos szerepe van a természet rendjében, ahol egymástól kölcsönösen függnek és ugyanakkor egymást ki is egészítik. A nagyon nem kívánatosakat a leírt módszerekkel tessékelhetjük távolabb. Amennyire lehetséges, kövessük az „Élni, és élni hagyni!” elvét, hosszú távon ez az út vezet a harmónia kialakulásához.

A levágott fűvel (gyógynövényekkel) takarjuk be az új vetéseket, a kiültetett palánták- és egyéb növények tövét. Ha jut belőle, akkor mindenhová teríthetünk belőle, megakadályozva ezzel a föld kiszáradását és a gyomosodás elburjánzását. Kerüljük az ásást, legfőbb használati eszközeink a kapa, a gereblye, a sarló és az öntözőkanna. Okosan használva a kapát meghagyhatjuk a veteményes szélén a gyógynövényeket és a virágokat a méheknek. Szegélynek ültethetünk „védőnövényeket”, pl. büdöskét, körömvirágot, illatos turbolyát, vagy fokhagymát. Ha szükséges, akkor kora reggel, vagy napnyugta után öntözzük a növények tövét esővízzel, vagy állott vízzel. Az esővíz gyűjtése és a komposztálás mindenképpen ajánlott a növények egészséges fejlődése érdekében.

Vetés, palántázás és ültetés

– Apró magvak: keverjük össze homokkal, vagy hamuval – így nem lesz túl sűrű, ha kihajt.

– Nagyobb magvak: kapával húzzunk 2-3 cm mély barázdát, abba vessük, majd kicsit felkupacolva takarjuk, terítsünk rá fűnyesedéket.

– Hagymás növények: kora tavasszal dugványozással.

– Palánták: előneveléssel

– Szaporítás: Tőosztással pl. levendula, citromfű, menta, kakukkfű.

Az ültetések során lehetőség szerint anyagcserepeket (hagyományos) használjunk! Ezekben a növény és a föld egyaránt lélegezni tud, ami jótékonyan hat a fejlődésére. Környezetvédelmi szempontból is fontos a műanyagok kerülése, azonban a kiürült tejfölös/joghurtos/kefires poharakat alul kilyukasztva – többször is felhasználva – újra hasznosíthatjuk.

Kis- és nagykert

Ültetésük annak függvényében történik, hogy egy- kétnyári, vagy évelő a növény. Az is lényeges szempont, hogy melyek kedvelik, támogatják egymást. A fűszernövények félárnyékban érzik jól magukat, például a fák körüli tányérokban kölcsönösen támogatják egymást. Komposzthalmot a kert végébe gyűjthetünk, a következő évben pedig már fel is használhatjuk az így nyert tápanyagokban gazdag földet palántázáshoz és talajjavításhoz.

Kertünkben elültethető alapvető növények:

Fokhagyma, vörös- és lilahagyma, saláta, retek, cékla, sóska, spenót, borsó, bab, sárgarépa, uborka, burgonya, édesburgonya, mák, zeller, káposzták, padlizsán, Cukkini, főzőtök, csillagtök, sütőtök, kukorica (étkezési), tönkölybúza, köles.