Az ENSZ június 21-t a jóga világnapjának nyilvánította. Ha rendszeresen jógázol, biztosan beilleszted a gyakorlást ezen a napon is. Ha pedig még nem soha nem tapasztaltad meg a jóga áldásos hatását, érdemes épp ezen a napon kipróbálni. Íme minden fontos információ, amit tudni érdemes.
2014. december 11-én, az ENSZ közgyűlésén 177 ország támogató szavazatának köszönhetően június 21-t a jóga világnapjává nyilvánították. A Nemzetközi Jóga Nap azóta az egyik legnagyobb volumenű, egészségmegőrzést, spiritualitást és közérzetjavítást fókuszba helyező eseménnyé vált, amely a jóga testre, lélekre egyaránt ható csodáját ismerteti meg az emberekkel.
A jóga több, mint mozgásforma
A jógáról szinte mindenki hallott legalább egyszer az életében, de csak azok érzik át igazán, hogy mennyire mélyreható és komplex dologról is van szó, akik gyakorolják. A jóga lényegesen több, mint mozgásforma vagy életfilozófia.
A lényeget kiragadó megfogalmazás szerint a jóga olyan Indiából származó, a hinduizmus talaján létrejövő szanszkrit eredetű fogalom, amely vallási alapú módszereket és technikákat foglal magába. Ezek helyes alkalmazása segíti a tudat átalakítását, ezáltal kiléphetünk az örökös újjászületés körforgásából.
A jóga tudománya vélhetően az Indus-völgyi ókori civilizációból származtatható. Legfontosabb eleme az önuralom és a fegyelmezettség, az elme és a test sóvárgásának és vágyainak korlátozása. A prána energiák tudatos alkalmazásával fokozatosan elérhetjük a szellemi megtisztulást.
A jóga magas szintű gyakorlója a jógi
Akkor válunk igazi jógivá, ha sikerül testi-lelki egyensúlyunkat kialakítani, és Istennel összekapcsolódva harmóniában élni önmagunkkal és a környezetünkkel. Régen ez egyet jelentett a puritán, mindenfajta csillogást és gazdagságot nélkülöző életformával, a mai modern időkben inkább a materiális világtól való túlzott függőség felszámolását jelképezi.
A jóga a 21. századi nyugati társadalomban kissé veszített vallásos jellegéből, ezáltal „fogyaszthatóbbá” és könnyebben beilleszthetővé vált sokak életébe. A mindenki számára elérhető csoportos jógaórák olyan testi-lelki egészségmegőrző és harmonizáló jelleggel bírnak, amelyek széles körben elterjedtté váltak, többféle jógaformát kínálva.
A legnépszerűbb jógatípusok
Számos jógaforma létezik, a teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány népszerű és könnyen elérhető típust.
Hatha jóga
A hatha jóga az egyik legrégebbi jógafajta, klasszikus elemekkel. Tökéletes kezdők számára is. Kiegyensúlyozza a Nap és Hold jellegű (aktív és passzív, szoláris és lunáris, prána és apána) energiákat a szervezetben, a csakrák megtalálását és aktiválását segíti.
A lélegzőgyakorlatok mellett különböző speciális testtartások, vagyis ászanák elsajátítása szükséges. A mudrák a különleges ülésmódokat, kéztartásokat jelentik. Tisztítógyakorlatok, koncentráció, elmélyedés és mély meditáció a része e jógaformának, amelyet hangzatos mantrákkal kísérnek.
Bikram jóga
A Bikram jóga a közelmúltban vált igazán népszerűvé. A klasszikus jógagyakorlatokat 40 Celsius fok hőmérsékletben, 40 százalékos páratartalom mellett végzik a gyakorlók. A melegnek köszönhetően a gyakorlatsor még erőteljesebben hat a testre, lélekre és állóképességre.
Vinyasa jóga
A Vinyasa jóga stílusa kissé eltér a Hatha jógától. Míg a Hatha a pózok váltakozására fókuszál pihenőszünetekkel, addig a Vinyasa jóga folyamatos sorozatként megállás nélkül, folyamatosan áramolva kapcsolja össze az ászanákat. Ennek köszönhetően lényegesen nagyobb fizikai és szellemi állóképességet igényel.
Kundalini jóga
A kundalini kígyószerű energiájának felébresztését célzó, elsősorban haladók számára ajánlott jógatípus, amely elemeiben némiképp a Hatha jógához hasonlítható. Nagyfokú koncentrációt igénylő meditáció zárja a gyakorlatsorokat.
Egyes keleti vallásokban úgy tartják, az isteni energia a gerinc alsó részén képződik, és a gerinc mentén található csakrák avagy energiaközpontok aktiválásával érhető el. Az energia végigáramlik a gerinc tövéből indulva az egész testen keresztül, egészen a fejtetőig, vagyis a koronacsakráig.
Ajánlott tartalmak
