Hogyan elemzi a grafológus az írásképet? Mi az, amit mi magunk is megállapíthatunk, ha elemezzük az egyes betűket? Varju Bea új sorozatából megismerhetitek a grafológiai alapokat!
„Egy jel nem jel” – ezért a személyiségkép felállításához mindig figyelembe kell venni a teljes írásképet és annak értelmezését. A tanult írás szabályrendszere országonként és azon belül korszakonként is eltérő lehet. Ezért – ha nem egyértelmű – akkor érdemes rákérdezni az írásmintát adó személytől, hogy melyik sztenderd szerint tanult meg írni. Magyarországon a leggyakoribb a „c – kötéses álló írás”, amely szabályrendszere szerint három zóna van (1. ábra). A középzónás oválok abszolút mérete 3×3 mm, a felső- és alsózónás hurkok hossza: 3 mm, szélessége: 1,5 mm.
A három zónában a betűk így nyilvánulnak meg:
– Felső zóna (pl. „l” – betű felső hurka): a szellemiség, a gondolatok, az ötletek helye.
– Középső zóna: (pl. „o” – betű): a mindennapok megnyilvánulásai.
– Alsó zóna: (pl. „g” – betű alsó hurka): a tudatalatti és az érzelmek területe.
A zónahatárokon vannak a bekötések helyei, itt látjuk, hogy pl. a gondolatokból, vagy az érzésekből mit és hogyan sikerül megvalósítani. Aki a folyó írás helyett nyomtatott betűket használ annak erősen visszafogottak az érzelmei és a megnyilvánulásai. A nyitottság irányát a térszimbolika szerint értékeljük, de a balkezeseknél ez eltérő lehet.
„o” – betű
A grafológiai sztenderd alapbetűje. Hozzá képest határozzuk meg a többi betű nagyságát és formáját. Mérete: 3×3 mm. Az Énképet tükrözi. Vertikális kiterjedés: az én-értékelés nagysága („Mekkorának” érzi magát?); horizontális: én-érzet mértéke (Hogyan érzi magát?).
1. Picire összezsugorodott: alulértékeli önmagát, kicsi az önbizalma.
2. Felfújt: erős bizonyítási vágy, bizonyítási kényszer.
3. Szögletes: erős akarat, akár agresszió is.
4. Nyitott: befogadás, elfogadó hozzáállás.
5. Keskeny: erős visszafogottság. Széles: lustaság.
6. Lapos: nyomottság, depresszió, megalkuvás.
„ö” – betű
Az ékezetek a belső kontroll mértékének, és a gondolkodás sebességének mutatói. Méretük az ovál nagyságának a fele.
1. Két függőleges helyett egy vízszintes: gyors gondolkodás.
2. Hiányzó ékezet: hiányzó kontroll és figyelem.
3. Az „ő”-betű az ékezet által be van kötve a következő betűbe: Ez egy ligatúra, amely során egy egyedi betűkombináció jön létre, nagyon eredeti, kreativitásra utaló jel.
4. Nagyon hosszú, az oválba belevágó ékezet: „túlagyalja” a dolgokat, sokat töri a fejét.
5. „Repülő ékezet”: elrugaszkodás a valóságtól, az ideák világa.
6. Karika ékezetek: titkos gondolatok.
„e”-betű
A gyermeki én betűje. Az „o” – betű kiteljesedése előtti fázis.
1. A gyerekkorban történt érzelmi megrekedések esetén nagyobb a többi középzónás betűnél. A figyelemfelkeltés a célja, miként pl. a hisztinek. A hiányzó energiákat szeretné bepótolni ezáltal külső segítséggel, hogy így fejeződhessen be a személyiség kialakulása.
2. Többszörösen „becsavarodott”: Egy erősen megrekedt, regresszív „csigaház” helyzetet jelez.
3. Hurok nélkül: szeretné elfelejteni, figyelmen kívül hagyni ezt az időszakot.
„a”-betű
A munka betűje, ahol az ovál az énkép, és a szár a megmérettetés. E kettő egymáshoz való viszonya nagyon sokféle lehet.
1. A szár nagyobb, túl nagynak látja a feladatot.
2. Kicsi az ovál: kevésnek érzi magát a megmérettetéshez.
3. Felfújt ovál: erős bizonyítási vágy, mindenáron meg szeretné mutatni a világnak, hogy mit tud. 4. Az ovál nyitottsága arra utal, hogy kész az új megmérettetésre.
A következő Grafosuliban folytatjuk a betűk nyelvének értelmezését.
Varju Beáta
grafológus
www.grafomuhely.hu
