Tudományos kísérletekkel is vizsgálható a bioenergia, a csakra és az aura?

Mint a cikk előző részében olvashattuk, a SZINTÉZIS PSZI-Laborban évek óta foglalkozunk az Egely féle vitalitásmérő készülék módszeres vizsgálatával, amelyek az alábbiak szerint zajlanak. Az eddig legnagyobb számban végzett kísérlettípusunkban a mérés előtt rögzítjük az alany számszerűsíthető pszichés jellemzőit, egészségi helyzetét és szociális viszonyait, valamint aktuális szellemi, érzelmi és fizikai állapotát. Ezután több mérést végzünk: egyrészt spontán módon – mindenféle instrukció nélkül – ez esetben semmilyen visszajelzést nem kap a pillanatnyi fordulatról az alany; majd inspiráltan hangvisszajelzéssel – minél nagyobb és egyenletesebb fordulatszám elérése adva biztatást; végül általában egy relaxációs mérés következik, ilyenkor más relaxációs eszközök hatását a tárcsák forgásával egyidejűleg – pl. bőrellenállás-méréssel együtt – regisztráljuk.

A grafikonokból kitűnik, hogy vannak, akik a spontán mérésben alacsonyabb, az inspiráltban magasabb fordulatszámot érnek el, vagy éppen fordítva, amikor is a felszólítás mintegy blokkolja őket. Mindez vélhetően a belső vagy külső kontrollra utal, azonban a relaxációs mérés majd mindenkinél a fordulatszám csökkenéséhez és egyenletessé válásához vezet. Beleértve ebbe azt, hogy a magas fordulatszámok a kiáradó, energikus állapotokhoz – és személyiségtípusokhoz – rendelhetők, úgy tűnik a vitalitásmérés valóban egyfajta „belső” energiát mér. De vajon mennyire köthető mindez az alany egészségi állapotához, mennyire feleltethető meg ez a mérési módszer a korábban említett természetgyógyászati felméréseknek?

Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy ha az Egely kerék valóban a bioenergiát méri, akkor is ennek a – hagyományok szerint – speciálisan strukturált energiaszerkezetnek valószínűleg csak egy bizonyos részét tudjuk vele megragadni, emellett tehát létezhetnek olyan további „energetikai” folyamatok, amelyek ezzel a műszerrel nem érhetők tetten. Végeztünk méréseket leromlott testi állapotban lévő idős embereken, valamint súlyos betegeken is. Érdekes módon azonban a mérés esetenkénti magas fordulatszámát itt is inkább a lelki felhangoltság, a más téren is kifejeződő szellemi kreativitás szabta meg.

Korábbi eseti megfigyeléseink szerint ezek az energiák azonban nemcsak egyénileg szeparált módon hatnak, hanem kollektív jelleggel felerősödve is működőképesek. Egy alkalommal az úgynevezett távmérős Egely kerékkel sikerült olyan impulzust mérnünk, ahol azt – igen valószínűen – egy kis csoport nem szándékoltan előállt, katartikus hangulata váltotta ki. Bár az ilyen spontán jellegű hatások laboratóriumi reprodukálása igen nehéz, jelentőségük óriási lehet már csak azért is, mert az említett alkalommal a műszer több méterre volt a társaságtól, s ilyenkor például a tenyér hőjéről beszélni már nem igen érdemes. A gondolat nyilvánvaló folytatása a természetgyógyászati hatások és kölcsönhatások mérése lehet, amire az aktuális kísérleteink összegzését és kiértékelését követően szintén szeretnénk sort keríteni.

Mi is hát az, amire a bioenergia objektív mérési módszereit illetően leginkább hivatkozni tudunk? Úgy gondolom, hogy az egyetemesen használható, műszeresen bárki által elvégezhető mérések technikái még kidolgozás alatt állnak. A tárcsás bioenergiamérővel végzett kísérletek talán csak egy szegmensét jelentik ennek a lehetséges mérési irányzatnak, ráadásul az itt megfigyelhető változások sokkal inkább pszichés, mint testi hatásoknak köszönhetők.

Elképzelhető persze az is, hogy a hagyományok aurái és csakrái később sem válnak teljességükben megjeleníthetővé műszeresen, ez esetben azonban még mindig nyitva áll a lehetősége annak, hogy különböző (vak és kettős vak) próbákkal a hatásokat akár radiesztéziai módszerekkel mérni tudjuk. Jóllehet persze, hogy ezekben a rejtélyes mechanizmusokban a tudat valóságra gyakorolt pszi hatásai többféleképpen ötvöződnek, az ismeretlen feltérképezése azonban mindig is a legnagyobb emberi kihívást jelentette és jelenti ma is, elsősorban a parapszichológia korszakos tudományának kutatói számára.

Paulinyi Tamás író, pszi-kutató www.szintezis.info.hu