Ma már nemcsak azt tudhatják meg a leendő szülők, hogy fiú vagy lány gyermekük kire fog hasonlítani. A jövőben tovább tágulnak a határok: a gének vizsgálatával az anya szép arca és az apa zsenijének öröklése mellett az is kiderül, milyen átlagéletkorra sz
A génekben tárolt információ határozza meg többek között, hogy milyen a külsőnk, milyen betegségekre vagyunk fogékonyak, illetve hogyan reagálunk egyes gyógyszerekre. A gének párosával funkcionálnak, gondosan ügyelve arra, hogy mind az apa, mind az anya tulajdonságai fellelhetők legyenek az utódban, ám a jellemző tulajdonságok kialakításában (termet, hajszín, szemszín, fülek formája) egyetlen (domináns) gén jut kifejezésre, legyőzve és eltávolítva a recesszív géneket. Nagyjából ezer génpár felel az általános értelmi adottságokért, és az is kiderült már, hogy számos öröklődő betegséget bizonyos enzimek termeléséért felelős gének hiánya okoz. A laktóz-érzékenységért például a laktáz gén meghibásodása a felelős, az albínók génállományából hiányzik a tirozináz nevű enzim gyártását irányító gén – tirozináz nélkül nem termelődik a szervezetben melanin, a barnulásért, hajszínért és szemszínért felelős pigment. A hiányzó gének természetesen ezeknél sokkal súlyosabb betegségeket is okoznak, többek között a cisztás fibrózis, a sarlósejtes anémia, a hemofília és az izomsorvadás is ilyen okra vezethető vissza. Az, hogy 2003-ban elkészült a teljes emberi géntérkép, óriási lendületet adott a génkutatásnak – óriási tudás került az emberiség birtokába.