Tilalmak sora a hívőknek napkeltétől napnyugtáig
A hit megvallása és a szegénység problémájával való szembesülés a fő célja a muszlimok egy hónapos böjtjének.
Ramadan mubarak, azaz Boldog Ramadánt! – hangzik a hagyományos üdvözlés szerda óta az iszlám világban. Mindennap karácsony – tömören így jellemzik a muzulmán vallásúak az iszlám böjti hónapot, a Ramadánt. Kivilágított mecsetek, hatalmas Ramadán-lámpák, a mellékutcákban felállított asztalok, felbolydult nyitvatartási rendek, kora délutáni közlekedési dugók – ezek a nem muszlim hívő külföldiek első benyomásai, ha ebben a hónapban akár Kairóban, akár Isztambulban, avagy bármelyik más muzulmán nagyvárosban járnak. A Ramadán havi böjtölés az iszlám vallás öt “pillére” (törvénye) közül a harmadik. A hónap 29 napja alatt az igazhívő muszlimnak napkeltétől napnyugtáig tilos ennie, innia, dohányoznia és szexuális életet élnie. Egyedül a betegek, az utazók, a kisgyermekek, a várandós és szoptató nők mentesülnek a Ramadán havi böjt alól, amelynek két fő célja van. Egyrészt az előírt megpróbáltatásokkal az igazhívő azt bizonyítja Allah előtt, hogy önfegyelemmel és mindössze lelkének “táplálásával” felül tud kerekedni a testi vágyakon. Éppen ezért a Ramadán hónapja alatt a muszlimok igyekeznek minél többet olvasni az iszlám szent könyvéből, a Koránból. Sőt, legalább egyszer a végére is kell érniük. Vannak, akik több órát is a mecsetekben töltenek Korán-recitálásokat hallgatva, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek Allahhoz. A jótékonykodás, az alamizsnaosztás csak növeli ennek az esélyét, s a közhit szerint főleg a hónap utolsó tíz napja rendelkezik különleges spirituális erővel. A böjt másfelől kiváló mód arra, hogy a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit, így szembesülve a szegények problémáival. A napnyugtát jelző müezzint sokan már az asztalnál ülve várják. A “böjttörő” (iftár) étkezés rendszerint néhány szem szárított datolyával vagy egy-két korty cukros, szárított gyümölcsökkel elkevert tejjel kezdődik, hogy helyreálljon a szervezet vércukorszintje. Egy rövid ima után többszöri, kiadós étkezés következik, melyet csak a pihenések idejére függesztenek fel. Az utolsó falatozásra (szuhur) még napkelte előtt kerül sor, amelyre akár az alvást megszakítva is időt szánnak. A Ramadán-étkezéseket az édességek uralják, így a kunafa, a baklava, a katayef. A kókuszreszelékben vagy cukros lében “tocsogó”, mogyoróval és mazsolával töltött desszerteket pedig már a színes tévéműsorok alatt rágcsálják el a hívők.
