Vallás és tudomány

A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a Biblia legfontosabb részei valóban megtörténtek, és az esetek, amelyek bibliai nevekhez fűződnek, igazak.

A híres Bábel tornyát Noé ükunokája építtette

A legenda szerint Nimrod, Noé ükunokája fölépíttette Bábel tornyát. Történelmi példaképe Tukulti-Ninurta (Kr. e. 1235- 1198) volt, akit Ninurta (görögül Nimrod) háborúkirály után neveztek el. Meghódította Babilont és Mezopotámia (ma Irak, Szíria és Dél-Törökország) nagy részét, s új székhelyet építtetett magának, ahol később meggyilkolták. Kizárólag erőszakra épülő, sokféle nemzetből (és nyelvekből) álló birodalma összeomlott – mint a Bibliában Bábel tornya. Amikor a bibliai teremtéstörténet keletkezett, Kr. e. 900 körül, emléke még az egész Keleten élénken élt.

  Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt – Júda tartomány helytartóját felmentették hivatalából. Később aztán öngyilkos lett.

Poncius Pilátus öngyilkossága

Júda tartomány római helytartója Jézust megfeszíttette. Egy évvel később Poncius Pilátust Szamaria lakosainak zavargása után fölmentették hivatalából, és elszámoltatás céljából Rómába rendelték. Két történész-filozófus, Alexandriai Philo és Josephus Flavius tanúskodik arról, hogy Tiberius császár a dél-franciaországi Vienne-be küldte, ahol 39-ben öngyilkos lett. Az utolsó kétségeket létezéséről az oszlatta el, hogy egy caesareai Tiberius-szentélyben kőbe vésve fölfedezték a nevét.

Ábrahám vállalkozása

Ábrahám, a zsidók és az arabok atyjának létezése sokáig nem volt több, mint puszta legenda. Aztán az észak-izraeli Hazor településen régészek egy rovásírásos emléken a pátriárka nyomaira bukkantak. Sőt Ben Thor régészprofesszor abból az időkből származó költségelszámolásokat, valamint vállalati iratokat talált. „A kőtáblák megerősítik mindazt, amiről a Biblia tudósít” – mondja Brian Wood régész a torontói egyetemről. Véleménye szerint Ábrahám nem  volt más, mint egy „nemzetközi élelmiszerkonszern” gazdag örököse a Perzsa-öbölnél fekvő Ur városából. A cég teheneket szállított külföldre. Ábrahám később Isten hívására alapítója lett a zsidóságnak, a kereszténységnek és az iszlámnak.

József, az álomfejtő

A marhatenyésztő Jákob tizenegyedik fiának felkavaró álmai  rendkívül bosszantották testvéreit, akik ezért őt rabszolgának adták el. Egyiptomban Putifár udvarnok szerelemre éhes feleségének ellenállt, s börtönbe vetették. A fogságban álomfejtő hírébe került, így egészen a fáraó vezérségéig vitte. Ő volt ugyanis az egyetlen, aki értette a hét kövér és a hét sovány tehén példázatát. Vagyis azt, hogy hétévi bőséges áradás és kiváló termés után hétesztendei éhezés következik. Régészek egy csoportja 1905-ben a Királyok völgyében egy Juju nevű férfi múmiáját fedezte fel. Ahmet Oman kairói hieroglifatanító azt állítja: Juju nem más, mint maga József, aki IV. Tutmozisz és III. Amenhotep fáraó alatt legfőbb tanácsosként szolgált Kr. e. 1413 és 1367 között.

Az özönvíz valójában cunami volt?

Noé embereket és állatpárokat mentett meg a saját maga és fiai által készített bárka segítségével. Az özönvíz tényét azóta történelmileg is elismerték: Sir Charles Leonhard Woolley brit régész 1929-ben arra utaló nyomokat talált, hogy négyezer évvel ezelőtt a Perzsa-öböl összes országát hosszú időre elöntötte a víz. Napjaink tudósai úgy vélik: ez lehetett a világtörténelem első cunamija. Miután az Ararát-hegy formáját rögzítő műholdképek azt mutatják, hogy leginkább hajóroncs formájára emlékeztet, a világ minden részéről régészek zarándokolnak el oda. 

Góliát akromegáliában szenvedett

Az Ószövetségben az óriás Góliátot az apró Dávid parittyával terítette le. A filiszteusok harcosa a valóságban két és fél méter magas volt. Palesztinában később is születtek óriások, az utolsóval Oroszlánszívű Richárd vívott meg. Jonathan Tubb brit régész néhány éve a jordániai Tell-esz-Szaidijában igen nagy csontvázakat ásott ki, a területet azóta az „óriások országának” nevezik. Vladimir Berginer, az idegtan izraeli professzora úgy véli, Góliát akromegáliában, az agyalapi mirigy hibás működésében szenvedett. E betegség a test túlnövekedését, a látómező beszűkülését okozza. Ez megmagyarázná, hogy Góliát miért nem tudott kitérni Dávid hajítóköve elől.