Gyermekeink az iskolaévek alatt előbb vagy utóbb szinte egészen biztosan kapcsolatba kerülnek a dohányzással. A lurkók között ugyanis már egészen kis kortól sikk másnak lenni, mint az átlag. A laza füstkarikákat eregető diák képe pedig menő, vagány, a vil
Talán jobban jár az a szülő, akinek a gyermeke a divat, a mobiltelefon vagy az internet csapdájába esik, bár ezek a szenvedélyek is idegrendszert és pénztárcát-tépázó függőséget okozhatnak. A cigarettázás azonban más, mivel sokkal rosszabb, erősebb hatással van a fiatal szervezetre, amelyben a fizikai károsodás mellett olyan visszafordíthatatlan pszichés károkat okoz, amellyel a gyermeknek később, akár egész életében küzdenie kell. A tüdőrák halálozási világranglistáját a magyar férfiak vezetik. Mögöttük, szorosan felzárkózva a második helyen a magyar nők állnak.
Életre szóló függés
A gyermekek cigaretta iránti vonzódása azonban sokkal korábbi évekre nyúlhat vissza, mint gondolnánk, így nem jelenthetjük ki, hogy mindenért az iskola a felelős. Vannak gyerekek, akik szabályosan beleszületnek a füstös környezetbe és olyanok is, akik mintegy anyatejként szívják magukba a füstöt – édesanyjukon keresztül a terhesség negyven hete alatt. A dohányzó kismamák ártanak a legtöbbet születendő gyermekeiknek, mivel veszélyeztetik a magzat fejlődését. A dohányzás spontán vetélést, koraszülést, és később megmutatkozó visszafordíthatatlan fejlődési rendellenességeket idézhet elő a babáknál. Az anyatej is közvetíti a cigarettában fellelhető méreganyagokat, így a passzív dohányzástól szenvedő újszülötteknél gyakoribb az un csecsemőhalál és a légúti (asztmatikus, allergikus) megbetegedések kialakulása is, mint a nemdohányzó gyermekeknél.
Füstben élő óvodások
A passzív dohányzás és a dohányfüstös környezet legalább akkora ártalmat jelent a kicsik számára, mintha maguk szívnák a cigarettát. Az ÁNTSZ adatai szerint ma az óvodások 40 százaléka passzív dohányos. Minden második családban található dohányzó személy, aki nem törődve családja és önnön egészségével napról napra mérgezi a környezetét, s talán észre sem veszi, hogy a kicsik akarva-akaratlanul ráállnak arra az útra, amely később az első szál cigaretta meggyújtásához vezet. A leszokás pedig sokkal nehezebb, mint gondolnánk, hiszen akár néhány hónap alatt is súlyos függés alakulhat ki a szervezetben. Szakemberek szerint pedig egy dohányzó ember (legyen az idős vagy fiatal) pszichésen örökké dohányos marad. Még akkor is, ha idővel sikerül megszabadulnia a szenvedélyétől.
A dohányosok száma egyre nő
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által támogatott Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés elnevezésű kutatás a fiatalok dohányzási szokásait vizsgálja a világ országaiban. Az információgyűjtés célja az, hogy számszerű adatokkal támogassa azon intézetek igyekezetét, amelyek a dohányzás megelőzésével foglalkozó illetve a dohányzás káros hatásaira felhívó, figyelemfelkeltő programokkal próbálnak segíteni a fiatalokon. Felméréseik szerint a Magyarországon dohányzó fiatalok száma – az elrettentő halálozási statisztika és az erőteljes dohányzásellenes kampányok ellenére – egyre nő. A 2003-ban mért adatok szerint 10 diákból 7 már kipróbálta a dohányzást, és 17 százalékuk mindezt 10 éves kora előtt tette. Ma a tanulók 30 százaléka dohányzik, és minden ötödik gyerek függő. A nemek közti eloszlás még rémesebb képet fest, hiszen majdnem kétszer annyi lány dohányzik, mint amennyi fiú. Az ok a divatosnak titulált klipekben, nyugati és hazai torz sztár-ideálokban, a válogatás nélkül piacra dobott filmekben és a média termékeiben keresendő.
Mit tehet a szülő?
Először is nagyon fontos a tájékoztatás. Nem riogatni, fenyegetni vagy tiltani kell a gyermeket, hiszen a “tiltott gyümölcs” évezredek óta édesebb, mint a többi. A szülői intelem ellenére cselekvő “lázadó” gyerekek mindig nagyobb népszerűségnek örvendenek az iskolában, mint azok, akik becsületesek, igyekvők és szófogadók. Meg kell értetnünk a kicsikkel, milyen károkat okoz a dohányzás mind fizikai, mind lelki értelemben, mint ahogy azt is, hogy senki sem lesz menőbb vagy különlegesebb attól, hogy cigaretta lóg a szájából. Azok a gyerekek, akiknek ilyesmire van szükségük nem többek, hanem épp ellenkezőleg, sokkal kevesebbek – de legalábbis kevesebbnek érzik magukat – mint szeretnék. Kevesebb szeretetet, odafigyelést, törődést kapnak otthon, mint amennyire szükségük lenne, csúnyának, tehetségtelennek érzik magukat, esetleg nehezebben boldogulnak az iskolában, a nyelvórákon vagy az edzéseken, mint a többiek. A cigarettával ezért kompenzálni próbálnak: azt mutatni a külvilág felé, hogy senki és semmi nem érdekli őket, miközben a lelkük mélyén teljesen mást éreznek. A dohányzás néma kiáltás, félénk segélykérés a világ felé, amely arról szól: figyelj rám, szeress jobban, vegyél észre engem!
Dohányzás okozta betegségek
– Keringési betegségek: az érelmeszesedés következtében kialakuló keringési betegségek (agyvérzés, szívinfarktus, thrombózis) évente félmillió áldozatot követelnek, amelyek egyharmadáért a dohányzást teszik felelőssé. – Érszűkület: közvetlenül a dohányzás tehető felelőssé az érszűkület következtében kialakuló elégtelen szöveti vérellátásért a végtagokban, amely idővel végtagi amputációhoz vezet. – Daganatos betegségek: a dohányzó embereket leginkább a tüdőrák (a tüdőrákos betegek 90 százaléka dohányos), a gége és garatrák valamint a nyelőcső, a hasnyámirigy- és a méhnyakrák fenyegeti. – Krónikus légzőszervi betegségek: csecsemőkorban kialakuló asztma és allergia (esetleg a kettő kombinációja). Kevesen tudják, de a dohányfüst közel 30 százalékkal csökkenti az asztma- és allergiagyógyszerek hatékonyságát, így a passzív füstöt magába szívó légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyulásának esélye is ezzel arányosan csökken. – Az immundszer általános gyengesége: a dohányosok ellenálló képessége lényegesen gyengébb, mint a nemdohányzóké, ezért fokozottan fogékonyak a különféle vírusos, gombás, bakteriális fertőzésekre és nehezebben is gyűrik le a kórokozókat. – Szembetegségek: a dohányzás nagyban elősegíti a látásromlást. A tünetek hasonlóak a légkondicionáló, a számítógép és a pollenallergia okozta panaszokra: könnyező, erezett, égő szemek. A háttérben azonban nem a felsorolt körülmények, hanem a füst által irritált szaruhártya gyulladása áll, amely krónikussá válása esetén tartós látásromláshoz, valamint időskori korai vaksághoz vezethet. – Fog és ínybetegségek: a nikotin által megsárgult fogak és az elszíneződött íny nem nyújtanak szép látványt, ráadásul az elszíneződés mélyebb rétegeket is érinthet, amely – hosszú távon – a fogak korai elvesztéséhez vezethet. – Bőrbetegségek, sérülések: a dohányzás jelentős mértékben lassítja a bőr vérkeringését, amely következtében lassul a sebgyógyulás (ez műtéti sebekre kiemelten érvényes) és a hegképződés. Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet
