A természet patikáját nemcsak az ember fedezte fel, az állatok is nagyon jól tudják, melyik növény milyen bajt enyhít vagy gyógyít. Ki ne látta volna, hogy a kutyája vagy macskája “legel” a kertben, azaz olyan füvet, növényt rágcsál, amitől elmúlik a gyomorfájása.
A szenvedő állat elvonul a vadonba, félrevonul társaitól, még a zsákmányszerzésről vagy az evésről is megfeledkezik. Csak a sebeit nyalogatja. Mert a nyál gyógyító hatású. Vagy? keres a sebére megfelelő más gyógyírt. Afrikában például a gnú, vagy az antilop, ha megsebesül, a sebét sós vizű tóban “kezeli”. Afrika-kutatók meglepve látták, hogy egymás mellett áztatta a lábát az oroszlán és az antilop a sós vízben, békességben. Mert a gyógyulás utáni vágy az éhségnél és a félelemnél is erősebb?