Szinte mindenki fél valamitől. A rettegés tárgya különböző lehet (póktól, kígyótól, tűztől, impotenciától, stb.), beteges félelemről, fóbiáról csak akkor lehet beszélni, ha az jelentős mértékben akadályozza az egyén mindennapját, élete minőségét.
Van, aki egy apró pók láttán kap sírógörcsöt, s van, aki képtelen repülőgépre ülni. Hisztiznek – könnyen mondja rájuk a környezetük, pedig ezek sajátos betegségek, összefoglaló néven fóbiák. A fóbiában szenvedők tudják, hogy különös módon viselkednek, de képtelenek félelmeik leküzdésére.
Hogyan segíthet a család?
A szorongásos zavarok mindegyike valódi, komoly, ám kezelhető kórkép. A betegség megléte nem gyengeség vagy értéktelenség jele. A szorongásos betegségekkel küzdők és családjaik hónapokat, sőt éveket tölthetnek anélkül, hogy tudnák, mi a valódi probléma. Ez sok frusztrációt jelent, és komolyan megterheli a kapcsolatokat. És ezek a terhek nem szükségszerűen enyhülnek, amint a diagnózis megszületik. A gyógyulás hosszú ideig tarthat.
Ma már megbízható kutatási eredmények támasztják alá, hogy a pánikbetegségnek, a kényszeres zavaroknak és a többi szorongásos megbetegedésnek köze van az agy kémiájához, ugyanakkor bizonyos életesemények is előhívhatnak szorongásos zavart mindazoknál, akiket valamilyen öröklött tényező erre hajlamosít. Mint valamennyi betegség, a szorongásos zavarok is jelentősen megterhelik a családot, a barátokat és a szenvedőt.
Felborulhat a megszokott otthoni rend, új költségek és feladatok jelentkezhetnek, a beteg családtag vonakodhat a hagyományos társas tevékenységektől. Mindezek rossz hatással vannak a család dinamikájára. A családtagok általában nem tudják, hogy mivel tudnának segíteni. Elsősorban azzal, hogy járjanak utána, minél többet megtudnak a betegségről, így tisztába kerülhetnek azzal, hogy mire számíthatnak a betegséggel és a gyógyulás folyamatával kapcsolatban.
A családtagoknak továbbá el kell sajátítaniuk, mikor legyenek türelmesek a beteggel és milyen helyzetekben van szükség határozott fellépésre. A családi támogatás nagyon fontos eleme a gyógyulásnak, ugynakkor nem létezik semmiféle gyógyító varázsszer. A javulás kemény munkát kíván a betegtől és sok türelmet a családtól.
Ha szeretteid közül valakit szorongásos betegséggel diagnosztizáltak, a következőket teheted:
* Szerezz ismereteket a betegségről!
* Ismerd fel és ismerd el a kis eredményeket is!
* A stresszes időszakokban változtass az elvárásaidon!
* A javulást a beteg állapotának változásaiban mérd, ne használj abszolút mércéket!
* Legyél rugalmas és próbáld fenntartani a szokásos rutint!
A beteggel együtt élőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyógyulási folyamat számukra is stresszhelyzetekkel jár. A legjobb, ha barátaikkal, rokonaikkal kiépítik saját a segítő hálózatukat. Ne feledjék, mentálhigiénés szakember megfelelő segítségével a szorongásos megbetegedés legyőzhető!
Fóbiaterápia
A múlt század hatvanas évei óta számos gyógymód és terápia létezik a fóbiák kezelésére. A tériszony és a klausztrofóbia hatékonyan kezelhető gyógyszerekkel. A krónikus eseteknél kiváló hatást érnek el a nyugtatók, antidepresszánsok. A gyógyszereken kívül igen hasznos az úgynevezett kognitív terápia, amelynek egyik módszere az elkerülő magatartás megszüntetését célzó deszenzitizálás. Ennek alapelve a “kutyaharapást szőrivel”: a beteg lassan, fokozatosan teszi ki magát a fóbia tárgyának.
Ezekre az alapokra helyezve a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán egyedülálló módon, szinte egy helyben ülve (vagy állva) is gyógyítják akár a magasságtól, akár a nyílt tértől való félelmet. Itt a fóbiák kezelésének egyik legsikeresebb módszere, ha a pácienst szándékosan kiteszik a benne félelmet ébresztő helyzetnek – egy olyan emberrel együtt, aki nem fél attól.
Az ismételt gyakorlással a fóbiás ember egyre biztosabban utánozza a többiek félelem nélküli viselkedését: “megtanulja” a helyes viselkedést. A beteget megtanítják relaxálni és a félelmetesnek ítélt dolgokat rangsorba állítják. A legkevésbé félelmetessel kezdve újratanítják lépésről-lépésre, hogyan lehet elviselni a különféle helyzeteket, szorongás nélkül.
VR-terápia
– A virtuális valóság (VR) terápia ugyanerre az elvre épül, csak sokkal modernebb technikával. A szakember a repüléstől rettegő pácienst például a számítógép elé ültetve relaxációs állapotba hozza. A virtuális térben meg tud közelíteni egy repülőteret, aztán be is száll a gépbe, elfoglalja az ülőhelyét, stb. Mindent lépésről-lépésre. A fejlettebb rendszerben már a hang is olyan, a szék is úgy mozog, mintha valóban repülőgépen ülne.
A páciensnek minél több érzékszervére tudnak hatni e virtuális világban, annál hatékonyabb a terápia. (Amerikában 300 páciensnél vizsgálták, hogy a többféle terápia közül melyik a hatékonyabb. Nagyjából ugyanakkora – csak a virtuális terápia könnyebben kivitelezhető, és a betegek is szívesebben vettek ebben részt, mint a hagyományosban.) Általánosságban elmondható, hogy 10-15 alkalom után elérhető a javulás, a páciens további “házi feladatokat” kap, amelyeket már az életben kell gyakorolnia. Abba a helyzetbe már egyedül is eljuthat a valóságos világban, amit a virtuálisban félelem nélkül megtett. 
 
