Szinte mindenki fél valamitől. A rettegés tárgya különböző lehet (póktól, kígyótól, tűztől, impotenciától, stb.), beteges félelemről, fóbiáról csak akkor lehet beszélni, ha az jelentős mértékben akadályozza az egyén mindennapját, élete minőségét.
![](https://www.astronet.hu/wp-content/uploads/2013/11/1796_85278-s2-d0000160Ddda224ce1d38.jpg)
Van, aki egy apró pók láttán kap sírógörcsöt, s van, aki képtelen repülőgépre ülni. Hisztiznek – könnyen mondja rájuk a környezetük, pedig ezek sajátos betegségek, összefoglaló néven fóbiák. A fóbiában szenvedők tudják, hogy különös módon viselkednek, de képtelenek félelmeik leküzdésére.
Hogyan segíthet a család?
A szorongásos zavarok mindegyike valódi, komoly, ám kezelhető kórkép. A betegség megléte nem gyengeség vagy értéktelenség jele. A szorongásos betegségekkel küzdők és családjaik hónapokat, sőt éveket tölthetnek anélkül, hogy tudnák, mi a valódi probléma. Ez sok frusztrációt jelent, és komolyan megterheli a kapcsolatokat. És ezek a terhek nem szükségszerűen enyhülnek, amint a diagnózis megszületik. A gyógyulás hosszú ideig tarthat.
Ma már megbízható kutatási eredmények támasztják alá, hogy a pánikbetegségnek, a kényszeres zavaroknak és a többi szorongásos megbetegedésnek köze van az agy kémiájához, ugyanakkor bizonyos életesemények is előhívhatnak szorongásos zavart mindazoknál, akiket valamilyen öröklött tényező erre hajlamosít. Mint valamennyi betegség, a szorongásos zavarok is jelentősen megterhelik a családot, a barátokat és a szenvedőt.
Felborulhat a megszokott otthoni rend, új költségek és feladatok jelentkezhetnek, a beteg családtag vonakodhat a hagyományos társas tevékenységektől. Mindezek rossz hatással vannak a család dinamikájára. A családtagok általában nem tudják, hogy mivel tudnának segíteni. Elsősorban azzal, hogy járjanak utána, minél többet megtudnak a betegségről, így tisztába kerülhetnek azzal, hogy mire számíthatnak a betegséggel és a gyógyulás folyamatával kapcsolatban.
A családtagoknak továbbá el kell sajátítaniuk, mikor legyenek türelmesek a beteggel és milyen helyzetekben van szükség határozott fellépésre. A családi támogatás nagyon fontos eleme a gyógyulásnak, ugynakkor nem létezik semmiféle gyógyító varázsszer. A javulás kemény munkát kíván a betegtől és sok türelmet a családtól.
Ha szeretteid közül valakit szorongásos betegséggel diagnosztizáltak, a következőket teheted:
* Szerezz ismereteket a betegségről!
* Ismerd fel és ismerd el a kis eredményeket is!
* A stresszes időszakokban változtass az elvárásaidon!
* A javulást a beteg állapotának változásaiban mérd, ne használj abszolút mércéket!
* Legyél rugalmas és próbáld fenntartani a szokásos rutint!
![](https://www.astronet.hu/wp-content/uploads/2013/11/1797_85279-h-d00000493e975216f0b44.jpg)
A beteggel együtt élőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyógyulási folyamat számukra is stresszhelyzetekkel jár. A legjobb, ha barátaikkal, rokonaikkal kiépítik saját a segítő hálózatukat. Ne feledjék, mentálhigiénés szakember megfelelő segítségével a szorongásos megbetegedés legyőzhető!
![](https://www.astronet.hu/wp-content/uploads/2013/11/1798_85280-u-d00000494da2e6a57f537.jpg)
Fóbiaterápia
A múlt század hatvanas évei óta számos gyógymód és terápia létezik a fóbiák kezelésére. A tériszony és a klausztrofóbia hatékonyan kezelhető gyógyszerekkel. A krónikus eseteknél kiváló hatást érnek el a nyugtatók, antidepresszánsok. A gyógyszereken kívül igen hasznos az úgynevezett kognitív terápia, amelynek egyik módszere az elkerülő magatartás megszüntetését célzó deszenzitizálás. Ennek alapelve a „kutyaharapást szőrivel”: a beteg lassan, fokozatosan teszi ki magát a fóbia tárgyának.
Ezekre az alapokra helyezve a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán egyedülálló módon, szinte egy helyben ülve (vagy állva) is gyógyítják akár a magasságtól, akár a nyílt tértől való félelmet. Itt a fóbiák kezelésének egyik legsikeresebb módszere, ha a pácienst szándékosan kiteszik a benne félelmet ébresztő helyzetnek – egy olyan emberrel együtt, aki nem fél attól.
Az ismételt gyakorlással a fóbiás ember egyre biztosabban utánozza a többiek félelem nélküli viselkedését: „megtanulja” a helyes viselkedést. A beteget megtanítják relaxálni és a félelmetesnek ítélt dolgokat rangsorba állítják. A legkevésbé félelmetessel kezdve újratanítják lépésről-lépésre, hogyan lehet elviselni a különféle helyzeteket, szorongás nélkül.
VR-terápia
– A virtuális valóság (VR) terápia ugyanerre az elvre épül, csak sokkal modernebb technikával. A szakember a repüléstől rettegő pácienst például a számítógép elé ültetve relaxációs állapotba hozza. A virtuális térben meg tud közelíteni egy repülőteret, aztán be is száll a gépbe, elfoglalja az ülőhelyét, stb. Mindent lépésről-lépésre. A fejlettebb rendszerben már a hang is olyan, a szék is úgy mozog, mintha valóban repülőgépen ülne.
A páciensnek minél több érzékszervére tudnak hatni e virtuális világban, annál hatékonyabb a terápia. (Amerikában 300 páciensnél vizsgálták, hogy a többféle terápia közül melyik a hatékonyabb. Nagyjából ugyanakkora – csak a virtuális terápia könnyebben kivitelezhető, és a betegek is szívesebben vettek ebben részt, mint a hagyományosban.) Általánosságban elmondható, hogy 10-15 alkalom után elérhető a javulás, a páciens további „házi feladatokat” kap, amelyeket már az életben kell gyakorolnia. Abba a helyzetbe már egyedül is eljuthat a valóságos világban, amit a virtuálisban félelem nélkül megtett.