A házimunkának sosincs vége, napról napra újratermelődnek a teendők… Használd ki ezt az időt, meditálj, miközben rendbe teszed a lakást!
Meditálni nem csak ülve lehet, mozgás közben is el lehet érni a módosult tudatállapotot – sőt, ahogy azt a Buddha a porszívóban című könyvből megtudhatjuk, takarítás közben is…
Basa Ágnes és Dobos Andrea Beáta szerzők először is az alapfogalmakat tisztázzák: a módosult állapotban, hétköznapi értelemben vett transzban a test érzékelés módosul, a testhatárok átalakulnak, a test energiaszerűvé válik. A meditáló érzékelése eltér a megszokottól, máshogy hozza a döntéséit – mégis mindvégig tudatánál van, sőt, épp hogy megerősödik a tudatossága, képes kiterjeszteni a figyelmét a pillanat egészére.
A meditáció során tehát egyrészt összpontosítunk, féken tartjuk a csapongó gondolatokat, másrészt pedig észleljük a test és szellem egészében lejátszódó folyamatokat.
A házimunka jelképes jelentése
A házimunka vég nélküli folyamat, nem lehet abbahagyni, mindig újra kell kezdeni – kicsit olyan, mint a légzés… Önmagán túlmutató jelentése is van: a másokról való gondoskodás, a rend, a harmónia iránti igény ölt formát benne. Miközben rendet teszünk a lakásban, rendet teszünk a fejünkben és az életünkben is. Épp ezért alkalmas arra, hogy a rendszeresen végzett feladatokat a meditáció által átlényegítsük.
A gondolat elengedésének gyakorlata
Mint a meditáció minden típusához, ehhez is gyakorlás és előkészülés szükséges. A könyv CD-vel egészül ki, az első gyakorlatok a tárgyak, testi érzetek, érzelmek megfigyelésére irányulnak. A legnehezebb feladat a takarítás közben végzett meditációnál is a gondolatok megfigyelése.
A tudatunkat az idegrendszeri folyamatainkkal azonosítjuk, és azt hisszük, hogy a gondolatainknak igaza van. De valójában a tudat, amely a megfigyeléseket végzi és a meditációban aktív, nem azonos a gondolatokkal! Így lesz lehetőségünk arra, hogy ítélkezéstől és előítéletektől mentesen megfigyeljük a saját gondolatainkat.
Ehhez kezdetnek a következő gyakorlatot ajánlják a szerzők: keressünk egy kényelmes helyet, üljünk le. Csak a belső figyelmünket mozgatjuk a testen belül, a test maradjon mozdulatlanul. Hagyjuk, hogy a gondolataink szabadon áramoljanak. Figyeljük meg, ahogy képeket látunk, emlékek elevenednek fel, a jövőt tervezzük. Bármi is jön fel, úgy figyeljük meg, mintha egy tőlünk független filmet látnánk.
Figyeljük, ahogy jönnek-mennek a gondolatok a vásznon, anélkül, hogy belépnénk a történetbe. Ne minősítsük, ne utasítsuk el, ne is ragaszkodjunk hozzájuk, csak hagyjuk, hogy jöjjenek, majd eltűnjenek a szemünk elől.”
Szánjunk erre a gyakorlatra 10 percet. Addig gyakoroljuk, amíg képesek leszünk nyitott szemmel is elengedni a felmerülő képeket.
A ruhahajtogatás gyakorlata
„Milyen érzéssel tölt el a szépen leszedett, tiszta ruha? Örömmel, elégedettséggel, vagy az újabb teendő nyűgével? Miként győződök meg arról, hogy tényleg megszáradt? Hol vannak azok a kritikus pontok, amelyekre figyelni kell? Tapogatom, szagolom. Milyen érzést kelt a tiszta ruha illata? Az asztalon szépen kiterítem, formára igazítom, húzom, hajtogatom…”
„Tapasztalatok: máshogy bánok a ruhákkal, ha gondosan hajtogatok. A hozzáállásom, a türelmem és a megbecsülésem foka fejlődik.”
„Amikor nem találod a választ, a legjobb, ha csendben dolgozol, csak a kezed jár. Bizony van úgy, hogy hiába töröd a fejed…De érdekes módon, ha végig egy dologra koncentrálsz, odafigyelsz a munkádra, a választ néha megtalálod.”
Lapozgató
Basa Ágnes – Dobos Andrea Beáta: Buddha a porszívóban, Scolar Kiadó
