Adamo doktor azt állítja, hogy a vércsoportunk dönt arról, mit együnk. Abból a kérdésből indul ki, hogy ha az emberek egyforma diétát alkalmaznak, egyeseknek sikerül lefogyni, mások viszont talán még híznak is. Amikor megpróbált utánajárni, hogy mi köztük
A vér a legősibb ösvény, amely az ember keletkezése óta kanyarog bennünk – mind a mai napig összeköt bennünket a réges-régi múlttal. A négy főbb vércsoport – a 0 (nullás), az A, a B és az AB.
0-ás – a legősibb
40 ezer évvel ezelőtt már a cro-magnoni ember ereiben is ez keringett. Akkoriban a fehérje adta az embereknek az „energetikai üzemanyagot”. Akkoriban szinte csak húst ettek, és a nullás vércsoport tagjainak ma is sok húst kell fogyasztaniuk beléjük kódolódott, hogy nagy mennyiségű állati fehérjére van szükségük, és ugyancsak elengedhetetlen az intenzív fizikai erőfeszítés ahhoz, hogy egészségesek legyenek. Ugyanakkor kerülniük kell mindennemű tehéntejet és tejterméket, a gabonából készült étkek közül: a búzából készítetteket és a kukoricaféleséget (corn flakes), a zöldségek közül: padlizsánt, avokádót, gombákat, káposztát és a karfiolt
A-s – a növényevő
Az A vércsoport Ázsiában bukkant fel, mintegy 20 ezer évvel ezelőtt. A tudatos földművelés és állattenyésztés miatt az emberek eltértek az addigi életmódjuktól, megettek szinte mindent, ami eléjük került. Az A-s vércsoport elsősorban vegetáriánus étrendet vonz. Akinek A-s a vércsoportja, meglehetősen labilis az immunrendszere, és sokkal gyakrabban támadják meg az olyan betegségek, mint az szívelégtelenség, a cukorbetegség vagy a rák. Javukra szól, hogy az „élő”, nyers, természetes ételeket jobban hasznosítják, mint mások. Az A-s vércsoportú ember, ha fogyni szeretne, felhagy a húsevéssel, és máris olvadnak le róla a kilók, hiszen sok toxikus anyagtól szabadul meg a szervezete.
B-s – az ellenálló
Úgy 12 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Himalája vidékén. Főként a mai India és Pakisztán területén. Feltehetően egy mutáció hozta létre – az ottani emberek szervezete így reagált a klimatikus változásokra. Aztán amikor a mongolok uralmuk alá hajtották szinte egész Ázsiát, a B-vércsoportot képviselő gén mindenfelé elterjedt azon a földrészen. Az a népcsoport háziasított, hatalmas állatcsordát tartott, rengeteget tartózkodott a szabad ég alatt, és egyszerre fogyasztottak sok húst és tejet, tejterméket. A B-vécsoportúak tehát afféle „kaméleonnak” számítanak, bizonyos nézőpontból a B szinte 0-nak tűnik, mintha rokonok lennének, más szempontokból viszont nagyon is egyéni, másokra nem jellemző tulajdonságokat mutat. A B-sek általában ellenállóbbak a szívbetegségekkel és a rákkal szemben, mint a más csoporthoz tartozók. Az immunrendszerük ellenállóbb az olyan betegségekkel szemben, mint a sclerosis multiplex vagy a krónikus fáradtság szindrómája. Ha fogyni szeretne, elég száműzni az étrendjéből a kenyeret, tésztát, süteményt, cukrot, és máris látható az eredmény.
AB-s – a legfiatalabb és legritkább
Ezer évvel ezelőtt még nem is létezett. Egy kaukázusi A és a mongol B csoport kereszteződéséből jött létre, és bolygónk lakosságának mindössze 5 százaléka hordozza az ereiben. Amikor a korai középkorban keletről a barbár hordák a haldokló Római Birodalomban portyáztak, akkor keveredtek össze a kultúrák és a népek, illetve a vércsoportok. Az AB csoport tagjaiban összeadódtak bizonyos pozitív jellemzők, ezért például az immunrendszerük erősebb, és a különféle kártékony baktériumok ellen jó anyagokat tud termelni. Az AB-s vércsoportú ember ritkábban lesz allergiás, és a gyulladások is ritkán támadják. Adamo doktor szerint a természet a vércsoportok révén egyfajta „ajánlatot tesz” az embernek, hogy miből egyen elegendőt, miből keveset ahhoz, hogy a szervezete optimális állapotban legyen és fel tudja venni a küzdelmet az esetleges betegségekkel szemben.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
